December elejei hírlevelünkkel a 2010-es adótörvény változásokra, valamint a 2009 év végi adózói teendőkre hívjuk fel gazdasági társaságok és non-profit szervezetek vezetőinek figyelmét. Az adókötelezettségek időben való teljesítése és a kellemetlen meglepetések elkerülése érdekében kérjük hírlevelünk figyelmes átolvasását!
Év végi teendők
1.) Feltöltési kötelezettségek (non-profit szervezeteket nem érinti, amennyiben nincs vállalkozási tevékenységük!) – A becsült és a tényleges adó 10%-ot meghaladó különbsége (meg nem fizetése) esetén – a késedelmi kamaton kívül – bírságot is kaphatunk!
a. EVA: Az evás cégek a 4. negyedéves evájukat már idén, december 20-án kell befizessék. Ez azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy ez az összeg december 20-án még pontosan nem ismert (mert még állítunk ki számlákat az év hátralévő 10 napjára), és az is könnyen megeshet, hogy olyan pénzből kell ezt az adót megfizetni, ami még nem érkezett be cégünkhöz. A kettős könyvvitelt vezető cégeknél a számlán szereplő teljesítés időpontja dönti el, hogy ez még 2009. évi adókötelezettség (és ekkor december 20-án kell megfizetni ennek eváját), vagy 2010. évi adókötelezettség (amelynek adóját április 12-én kell majd megfizetni). A bevételi nyilvántartással működő evás Bt-k és Kkt-k esetében nem a teljesítés időpontja számít, hanem a pénz megérkezésének az időpontja, de legkésőbb a számla kiállítás dátuma plusz 30 nap. Nem kifejezetten feltöltési kötelezettség teljesítéséhez tartozik, de érdemes odafigyelni arra, hogy december 20-áig rendezzünk mindenféle adósságunkat (APEH, önkormányzat, VPOP, stb.), mert az eva adózói körben maradás feltétele többek között a köztartozásmentesség, amely ha nem teljesül, december 20-án bejelentendő az APEH felé (illetve az APEH saját maga is vizsgálhatja ennek a kritériumnak való megfelelést).
b. Különadó (evás cégekre nem vonatkozik): A 4%-os különadót (amely nagy vonalakban a várható éves számviteli eredmény után kell kiszámolni) december 20-án kell “feltölteni”. Ez lehet akár 0 Ft (például ha 2009-ben várhatóan veszteséges lesz cégünk), vagy akár százezres nagyságrendű tétel is. Mindenképp konzultáljunk könyvelőnkkel a befizetendő adó mértékével kapcsolatosan december elején!
c. Társasági adó: Csak azokat a nem evás gazdasági társaságokat érinti, amelyeknek az előző (2008-as) évi nettó árbevétele meghaladta az 50 millió forintot! Akik ebbe a körbe tartoznak, az előzőleg említett különadóhoz hasonlóan az éves várható eredmény 16%-ára kell kiegészíteni az adóelőleget. Ez is lehet akár 0 Ft (például ha 2009-ben várhatóan veszteséges lesz cégünk), vagy akár sokszázezres nagyságrendű tétel is. Itt is szükség lesz könyvelőnk segítségére.
d. Iparűzési (és kommunális) adó: Csak azokat a nem evás gazdasági társaságokat érinti, amelyeknek az előző (2008-as) évi nettó árbevétele meghaladta az 50 millió forintot! Akik ebbe a körbe tartoznak, az előzőleg említett adókhoz hasonlóan az éves iparűzési adójukat kell kiegészíteni december 20-án. Konzultáljunk könyvelőnkkel ennek minél pontosabb megbecslésének érdekében!
2.) Bejelentési határidők (non-profit szervezeteket nem érinti)
a. Aki szeretne 2010-től eva (egyszerűsített vállalkozói adó) szerint adózni, az december 20-ig szüntessen meg mindenféle adósságot (APEH, önkormányzat, VPOP, stb.), és december 20-ig jelezze könyvelőjének a belépési szándékát. 2009 december 20. után már nincs lehetőség az eva 2010. évi választására.
b. Aki szeretne alanyi adómentességet kérni (éves 5 millió forint árbevétel alatt kérhető), az szintén december 31-ig (az ünnepek miatt javasoljuk ezt inkább december 20-ig megtenni) jelentse be erre vonatkozó igényét az adóhatóságnak, illetve könyvelőjének.
3.) Adóigazolások kiadásának határideje
A 2009. évi adóigazolások kiadásának határideje 2010. február 15.
Változások 2010-ben
Emelkednek az adóterhek, szinte nullára csökkennek az adómentesen adható dolgozói juttatások és költségtérítések, valamint változik a személyi jövedelemadó szerinti jövedelem fogalma: az ún. “szuperbruttó jövedelem” fogja átvenni az eddigi bruttó jövedelem szerepét. Részletesen:
1.) 25% helyett 30% EVA (Csak az evás gazdasági társaságokat érinti)
Változik az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) kulcsa. 2010-től 30%-ra emelik ennek az adónak a mértékét. Ezzel egyidejűleg az eva éves bevételi határa is változik: 26 millióról visszaesik 25 millió forintra.
2.) Centralizálják az iparűzési adót (non-profit szervezeteket jellemzően nem érinti)
2010 év elején még az önkormányzatok felé kell beadni a 2009. évi iparűzési adóbevallást valamint befizetni a március 15-én és május 31-én esedékes iparűzési adó(előlege)t, ezután azonban az APEH fogja nyilvántartani ezt az adónemet, és az APEH felé is kell új bankszámlaszámokra utalni a fizetendő iparűzési adó(előlege)t. 2010-től pedig megszűnik a társasági adó eddigi azon kedvezménye, mely szerint az iparűzési adó levonható a társasági adóalapból.
3.) Megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyvvel való foglalkoztatás
Az eddigi alkalmi munkavállalói kiskönyvet felváltja az “egyszerűsített foglalkoztatás” elnevezésű új rendszer (amely rendszer egyébként nemcsak az alkalmi munkavállalást, hanem a háztartási, társasházi üzemeltetői és idénymunkát is felkarolja), amelynek kereteit egy kötelezően meghatározott formájú “egyszerűsített szerződés” határoz meg, ráadásul az APEH felé is be kell majd jelenteni az alkalmazottat a munka megkezdése előtt. Az eddig megszokott időbeli korlátok 2010-től pedig a következőképpen néznek ki az alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltatónál: 90 nap évente, 15 nap havonta, 5 nap hetente (mindhárom korlát betartandó!).
4.) Piaci ágazati átlag alapján kötelezően felveendő jövedelemminimum (kizárólag az eva alá nem tartozó gazdasági társaságokat érinti)
Az egyik legérdekesebb és legnehezebben kezelhető törvényváltozás 2010-re, amely azt mondja ki, hogy amennyiben egy (nem evás) gazdasági társaságnál az adott évre vonatkozóan történik osztalék felvét, akkor a személyesen közreműködő tagjának kötelező – tagi jövedelemhez hasonlóan – leadóznia és TB-t fizetnie az után a (vélelmezett) jövedelem után, amely egy, az adott szakmának (tevékenységnek) megfeleltethetően meghatározott gazdasági átlag alapján számolandó. A törvény alkotmányosságát jelenleg az Alkotmánybíróság vizsgálja. A nyereséges társaságokban képződő eredményt eddig sem javasoltuk osztalék ágon kivenni (hiszen már majdnem akkora közteher van az osztalékon, mint a hagyományos tagi vagy munkabérjövedelmen), így remélhetőleg ez az új szabályozás nem fog sokunknál gondot okozni, remélhetőleg alkotmányellenesség miatt talán átalakításra/visszavonásra is kerül. Utóbbi okok miatt egyelőre nem vállalkozunk a közterhek és a részletes szabályok ismertetésére.
5.) Szuperbruttó jövedelem és új személyi jövedelemadó rendszer
Biztos jól mutat majd EU-s statisztikákban, hogy 2009-ről 2010-re Magyarországon nagymértékben nőtt az átlagos személyes jövedelem. Persze arról van csak szó, hogy 2010-től a személyes jövedelem kategória tartalmazza az eddigi bruttó jövedelem céges járulékait is. Ez a céges járulék rész a magánszemély jövedelménél “adóalap kiegészítés” névre hallgat. Aki idáig bruttó 100 ezer forintot keresett havonta, arról majd azt lehet elmondani, hogy most már 127 ezer ft-ot keres havonta. Ezt hívjuk 2010-től szuperbruttó jövedelemnek (az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítélte ezt a törvénymódosítást), és ez az “adóalap kiegészítéssel” növelt szuperbruttó bér jelenti majd a személyi jövedelem adó alapját is. Az új, 2010-es szja mértéke pedig éves 5.000.000 Ft-ig (ez tehát már a 27%-os céges járulékkal növelt szuperbruttó összeg!) 17%, az e feletti rész után 32%-os mértékű. Az adójóváírás (a munkaviszonyból származó munkabér 17%-a, de maximum havi 15.100 Ft) éves 3.188.000 Ft-ig (szuperbruttó!) érvényesíthető korlátlanul, e fölött a határ fölött korlátozottan, egyre csökkenő mértékben vehető igénybe (éves 4.698.000 Ft-nál az adójóváírás kedvezménye teljesen elfogy). A számítások azt mutatják, hogy a legtöbb munkavállalót összességében pozitívan érinti az új adórendszer (a havi nettó bér akár a 15 ezer ft-os emelkedést is elérheti).
6.) Egyszerűsödő és csökkenő járulékok
A 2009 második félévétől bevezetett többkulcsos (sávos) céges járulékok (munkaadói, egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási járulék) egységes 27%-os mértékűre csökkennek (24% nyugdíjjárulék, 2% egészségbiztosítási járulék és 1% munkaerő piaci járulék). További jó hír, hogy 2010 januárjától megszűnik a havi 1.950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás is. Az eddigi 11%-os egészségügyi hozzájárulás viszont 27%-ra nő (ezeket leginkább olyan – minimálbér 30% alatti – kis összegű kifizetéseknél kell alkalmazni, ahol nem keletkezik biztosítási jogviszony, és ezért szokásos járulékkötelezettség sem keletkezik).
7.) 2010-re vége az adómentes juttatások korszakának?
Sokak szerint a cafeteria végét jelenti majd az a törvényváltozás, melynek értelmében gyakorlatilag megszűnnek az adómentesen adható béren felüli juttatások. De a hagyományos cafeteria tételeken kívül megszűnik például a kiküldetéshez kapcsolódó napidíj eddigi (részleges) köztehermentessége is. Az új szabályozás szerint a különböző juttatások három féle kategóriába sorolhatók majd be adózás szempontjából: köztehermentes, kedvezményes közteherrel, illetve teljes közteherrel járó juttatások köreinek valamelyikébe, méghozzá a következőképpen:
a. Köztehermentes juttatások (nem terheli semmilyen adó/járulék)
i. internetutalvány (ingyenes számítógép és internet használat, nem azonos a két év utáni ingyenes számítógép juttatással, amely viszont már adóköteles!)
ii. magánszemély saját járművel megvalósuló, a lakóhely és a munkahely közötti munkábajárás és hétvégi hazautazás költségtérítése 9 Ft/km mértékig (csak munkaviszonynál!)
iii. magánszemély vállalkozási célokat szolgáló, saját járművével megvalósuló gépkocsi üzemanyag költségtérítés és 9 Ft/km amortizációs átalány (kiküldetési rendelvénnyel alátámasztandó!)
b. Kedvezményes közteherrel járó juttatások (25% szja, és a 25%-kal növelt összeg után további 27% TB, összességében tehát 58.75% közteher terheli ezeket a juttatásokat)
i. helyi közlekedési bérlet (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
ii. melegétel utalvány havi 18.000 Ft-ig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén)
iii. helyi közlekedés bérlet (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén)
iv. üdülési csekk a januári minimálbér (73.500 Ft) mértékéig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
v. iskolakezdési támogatás a januári minimálbér 30%-áig, azaz 22.050 Ft-ig (munkaviszony vagy tagi jogviszony esetén is)
vi. iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzéssel kapcsolatos költségtérítés a januári minimálbér 250%-ig, azaz 183.750 Ft-ig
vii. öngondoskodással kapcsolatos tételek (munkáltatói önkéntes nyugdíjpénztári befizetés a minimálbér 50%-ig, azaz 36.750 Ft-ig, egészségpénztári befizetés a minimálbér 30%-ig, azaz 22.050 Ft-ig, magánnyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés)
c. Minden egyéb juttatás (valamint a fentebb soroltak közül a megengedett mértéken felüli rész is), így például az ajándékutalvány, a gazdasági társaságok reprezentációja (non-profit szervezeteknél az éves bevétel 10%-án felüli része), a hideg étel utalvány, a kiküldetés napidíja, stb. adó és TB köteles, méghozzá nem kis mértékben: minden forintnyi kiadás után majdnem még egy forintnyi közterhet ró a vállalkozásokra. Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági társaságoknál az éves bevétel 1% alatti reprezentációja eddig elszámolható volt a társasági adó szempontjából is, azonban 2010-től a társasági adótörvény adóalap növelő korrekciós tételként írja elő még az 1% mérték alatt megvalósuló reprezentációt is (azaz gyakorlatilag értelmét veszti a kávé és csoki számlák gyűjtése).
Az egyetlen könnyítés talán, hogy a felhasználók köre bővül a kedvezményes közteherrel bíró juttatásoknál: az eddig csak munkaviszony esetén alkalmazható szabályok ugyanis jövőre már (személyesen közreműködői) tagi jogviszony esetén is alkalmazhatók számos juttatási forma esetében.
Megjegyzendő, hogy a szakmán belül még viták folynak a gépkocsi költségtérítés egyes költségtípusainak elszámolhatóságának köztehermentességéről, azaz létezik olyan szakmai vélemény, amely akképp értelmezi a törvényeket, hogy a cégautó magánhasználataként kifizetett összeg, illetve a vállalkozási célokat szolgáló gépkocsi költségtérítésből a 9 Ft/km amortizációs átalány is adó- és járulékköteles. A kérdés tisztázása érdekében állásfoglalást kértünk az APEH-tól, amelyre adott választ igyekszünk minél előbb megosztani a cégvezetőkkel.
8.) Ingatlannal rendelkező társaságok megadóztatása
Amelyik vállalkozás eszközeinek több, mint 75%-át ingatlan teszi ki, bizonyos esetekben a társaság tulajdonosa adót kell, hogy fizessen, ha részesedését eladja, vagy a jegyzett tőkét a cégből kivonja.
Figyelmüket és egész éves munkájukat megköszönve kívánunk boldog ünnepeket, és eredményekben gazdag új évet!