Hosszú hónapok teltek el, hogy – a túlzott mértékű zaklatásokat is elkerülve – nem jelentkeztünk új rémhírekkel. December elejei hírlevelünkkel sem szeretnék elkövetni efféle gaztettet, azonban most két apropóból is “tollat” fogtunk: egyrészt az év végével közeledünk néhány szem előtt tartandó határidőhöz, másrészt parlamentünk hétfőn fogadta el a 2009-es év játékszabályait adózás terén. És hogy ez ne legyen elég, néhány fontosabb évközi változásra is most hívnánk fel a figyelmet hírlevelünk legvégén.
.
2008-AS ÉV VÉGI HATÁRIDŐK
December 20 fontos év végi határidő, amelynek elmulasztása esetén akár százezrek is kihullhatnak a zsebünkből. Pontosan miket is lehet/kell december 20-ig megtennünk?
1.) FELTÖLTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK (KÖTELEZŐ!)
- Eva (egyszerűsített vállalkozói adó) hatálya alá tartozó vállalkozások ezen a napon teljesítik az eva feltöltési kötelezettségüket. A vállalkozás köteles már ekkor megsaccolni a negyedik negyedév eva alapját (azaz a bevételeit), beleértve az évből hátralévő néhány napot is, és azt előre elutalni az APEH számára december 20-i határidővel. Gyakorlatilag nem várható el a vállalkozástól, hogy pontosan megmondja, mennyi lesz a tényleges, végleges bevétele, de vigyázzunk, aki legalább 5%-kal alábecsül, azt mulasztási bírsággal büntethetik. Sajnos az sem elfogadható magyarázat a kapzsi APEH szerint, ha a vállalkozásnak nincs pénze ezt az ún. “feltöltéses” összeget elutalni. Vegyük figyelembe az esetleges eva előleg tartozásokat is, és főleg vegyük igénybe könyvelőnk segítségét. Iparűzési adót nem kell feltölteni december 20-án, amennyiben a helyi önkormányzat nem rendelkezik másképp (Budapestieknek nem kell).
- Eva hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságok különadót kötelesek feltölteni, hasonló elvek szerint, mint ahogy azt az evások egyszerűsített vállalkozói adó feltöltésénél írtuk. Kérjük könyvelőnk segítségét a helyes összeg meghatározásában. Inkább felfelé tévedjünk, az esetleges túlfizetés nem vész el, mert annyival kevesebbet kell majd jövőre elutalni. Társasági adót és iparűzési adót csak akkor kell feltölteni, ha az előző években 50 millió forintot meghaladó nettó árbevételt számolt el vállalkozásunk. (Ha cégünk nem Budapesten működik, kérdezzünk utána az iparűzési adó feltöltési kötelezettségnek, mert az önkormányzatok külön rendeletben eltérhetnek az általános szabálytól.)
- Non-profit szervezeteknek nincs feltöltési kötelezettségük december 20-án.
2.) BEJELENTÉSI HATÁRIDŐK (LEHETŐSÉGEK 2009-RE)
- Az eva hatálya alá 2009-re szintén 2008 december 20-ig lehet. Az evázni kívánó betéti társaságok és közkereseti társaságok választhatnak, hogy továbbra is kettős könyveléssel, vagy pedig az egyszerűbb módszerrel, az úgynevezett bevételi nyilvántartással tesznek eleget majd az eva adózási szabályainak (mindkét esetben a bruttó bevétel 25%-a a fizetendő egyszerűsített vállalkozói adó). Aki eva hatálya alá jelentkezik, ne felejtse, hogy az eván kívül számolnia kell még egy adófizetési kötelezettséggel, az iparűzési adóval, amely általában a bruttó bevétel 1%-a. A választás 4 évre szól, tehát viszakozásra 2013 január 1-ig nincs lehetőség, azt legfeljebb kiprovokálni lehet olyan események megidézésével, amelynek következtében a cég (büntetéséképpen) elveszíti az eva adóalanyiságát (például új tag szerez 50%-ot meghaladó részesedést a cégben, vagy köztartozásokat halmozunk fel). A bevételi nyilvántartás választása esetén 2009-től a cégből bármikor ki lehet venni “büntetlenül” osztalékjövedelmet (kivéve, ha alkalmazottként munkabért, megbízási díjat, vagy személyesen közreműködő tagként tagi jövedelmet veszünk fel), nem kell megvárni az évben egyszer esedékes osztalékfizetés időpontját, hiszen nem kell beszámolónak sem készülnie, amely alapján hagyományos osztalékot lehetne jóváhagyni, viszont azt is jó tudni, hogy az evára való átálláskor 25% szja kulccsal le kell adózni az évek során 2008.december 31-ig felgyülemlett (cégből nem kivett/felvett) eredményt. Ha maradunk a kettős könyvvitel rendszerében, akkor az eddig felgyülemlett eredmény leadózását bármikor megejthetjük a jövő években, viszont az evás korszak adott évének eredményét mindig csak az évről készült beszámoló alapján, egy évben egyszer (illetve ahol a társasági szerződés lehetőséget ad évközi osztalék előleg felvételére közbenső mérleg alapján, ott egy évben kétszer) lehet csak felvenni mint osztalékjövedelmet.
- Amennyiben 2008-ban és várhatóan 2009-ben sem fogja meghaladni éves nettó bevételünk az 5 millió forintot, szintén 2008.december 20-ig kérhetünk a 2009-es évre alanyi adómentességet az áfa tekintetében. Ennek következtében bármilyen szolgáltatásról vagy termék eladásról állítunk ki számlát, azon nem kell (nem szabad) áfát felszámítanunk az ügyfeleink felé (ily módon az apeh felé sem kell áfát fizetni), viszont a költségeinkhez kapcsolódó esetleges áfatartalmat sem igényelhetjük vissza az államtól. Azoknak éri meg tehát alanyi adómentességet kérni, akik kevés áfás költséget számolnak el, és/vagy ügyfeleik nem tudnak áfát visszaigényelni (mert ügyfeleik például magánszemélyek vagy szintén alanyi adómentes cégek, non-profit szervezetek). Az alanyi adómentességre vonatkozó választásunkat 1 év után módosíthatjuk, és 2010-re újfent bejelentkezhetünk az “áfa-körbe”.
.
2009-BEN FOGJUK TAPASZTALNI
1.) MÉGISCSAK LESZ ALKOTMÁNYELLENES HÁZIPÉNZTÁRADÓ?
Nem, de az irreálisan magas házipénztárállománnyal rendelkező cégeket mulasztási bírsággal sújthatják 2009-től. Mi számít irreálisnak? A számviteli törvény 14. paragrafusának 9-10 pontjai úgy fogalmaznak, hogy a házipénztár napi záróállományának havi átlaga nem érheti el a cég előző éves összes bevételének 1,2%-át (de minimum az 500.000 Ft-ot). Az még nem világos számunkra, hogy ha a házipénztár állományának megadóztatása egyszer már alkotmányellenesnek bizonyult, akkor mitől lenne alkotmányos most annak megbüntetése. Mindenesetre azok a cégtulajdonosok most egyelőre biztosan bajban vannak, akik cégüknek leadózott nyereségét csak papíron tartják a cég házikasszájában, de valójában azt már rég kivették, és elköltötték személyes célokra. A jogszabály minden szervezetet érint, amely alanya a számviteli törvénynek (azaz a kettős könyvvitelt vezető non-profit szervezeteket is).
2.) KÉSZPÉNZES SZÁMLÁK KIFIZETÉSÉNEK KORLÁTOZÁSA
Cégek között legfeljebb bruttó 250 ezer forint értékű számlát lehet készpénzben kifizetni 2009-től. Ezen összeghatár felett tehát többnyire a banki átutalást használhatjuk. A jogszabály megsértését 20% mulasztási bírsággal szankcionálhatják. (Art. 172. par. 20. bek.)
3.) KÖTELEZŐ CÉGAUTÓADÓ (EVÁSOKNAK IS!)
Idáig leginkább útnyilvántartás alapján számolhattunk el cégautóval kapcsolatos költségeket (üzemanyag, szerviz, parkolás, autópálya matrica, de maga a gépjármű értékcsökkenése is ide tartozik), feltéve, hogy meg akartuk kerülni a havi akár 30 ezer forintot is meghaladó cégautóadót (evások kivételével, akik mentesültek a cégautóadó fizetése alól). 2009-ben csak akkor számolhatunk el a cégautónk után azzal kapcsolatos – társasági adóalapot csökkentő – költségeket, ha megfizetjük a cégautóadót. Az új cégautóadó mértéke viszont mérséklődik: egységesen 7.000 Ft/hó lesz az 1.600 köbcentit meg nem haladó gépkocsikra, amelyek meghaladják ezt a motorméretet, azok után pedig havi 15.000 Ft-tal számolhatunk. A cégautóadóból levonható majd az önkormányzatnak határidőben megfizetett gépjárműadó (“súlyadó”), valamint a cégautóadó maga is elszámolható társasági adóalapcsökkentő költségként. Mivel az új típusú cégautóadó egy vagyonadó jellegű közteher, így ez alól sajnos az evások sem mentesülnek (akiknek idáig kiváltotta az eva a cégautó adót)!
4.) MEGSZŰNIK AZ ADÓMENTES JUTTATÁSOK 400.000 FT-OS KORLÁTJA
Bizonyos munkáltatói juttatások csak egy bizonyos keretig, éves 400 ezer forintig voltak elszámolhatóak ezidáig. 2009-től megszűnik ez a keret, így korlátlanul lehet adómentesen elszámolni munkavállaló részére történő számítógép beszerzést, internethasználatot, helyi utazási bérletet, valamint munkavállalónak vagy személyesen közreműködő tagnak juttatott üdülési csekket. A munkavállalótól átvállalt iskola rendszerű képzések költségei azonban legfeljebb a minimálbér 2,5-szöröséig, a munkavállalók művelődési intézményi szolgáltatásainak átvállalása pedig a minimálbér mértékéig számolhatók el adómentesen (éves szinten).
5.) MÉRSÉKLŐDIK AZ OSZTALÉK UTÁN FIZETENDŐ SZJA
A (nem evás) cég adózott nyereségéből kivett osztalék jövedelem után a tulajdonosok 25 illetve egy meghatározott mérték felett 35 százalék szja-t (valamint egy bizonyos plafonig 14% egészségügyi hozzájárulást) fizettek idáig. 2009-től egységesen 25%-os kulccsal adózik az osztalék szja-ja (az egészségügyi hozzájárulás változatlan).
6.) ALACSONY JÖVEDELMŰEK HÁZTARTÁSI SZOLGÁLTATÁSAINAK ADÓKEDVEZMÉNYE
Ha nem éri el 2009-ben személyes jövedelmünk a 3,4 millió forintot, akkor a nevünkre és állandó lakcímünkre kért 2009-es évi lakásfelújítási, fűtésszerelési, háztartásigép-szerelési, sőt, akár gyermekfelügyeleti vagy háztartásvezetési számlák után 30% adókedvezményt vehetünk majd igénybe (feltéve, ha van miből kedvezményt igénybe venni, azaz például nem csak minimálbér jövedelemmel fogunk rendelkezni az évben). A kedvezmény kizárólag számlázott szolgáltatásokra vonatkozik, anyag- vagy eszközbeszerzésre nem. A háztartási adókedvezményen kívül még 6 további adókedvezmény marad életben, ezek is mind egységesen 30%-os mértékűek 2009-ben, és 100 ezer ft-ban vannak maximalizálva, illetve szintén csak éves 3,4 millió forintig vehetők igénybe (e feletti jövedelem esetén 3,9 millió forintig csökkenő mértékben vehetők igénybe). A fennmaradt további adókedvezményi jogcímek: hallgatói jogviszony alapján fizetett képzési költség (ne feledkezzünk meg az előző évekről hozott halasztott adókedvezményekről), magánszemély saját befizetése nyugdíjpénztári számlájára, közcélú adomány, bizonyos feltételeknek megfelelő nyugdíj- és életbiztosítási díjak.
7.) VÁLTOZATLAN MÉRTÉKŰ, EGYSZERŰSÖDŐ STRUKTÚRÁJÚ JÁRULÉKTERHEK, MINIMÁLBÉR, SZJA
Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy a minimálbér mértéke 2009-ben is marad-e a havi bruttó 69.000 Ft-os szinten (munkaviszonyban ennek várható nettója 56.190 Ft, vállalkozói tagi jogviszonyban 43.125 Ft – egyéb feltételek fennállása esetén). A járulékok mértéke összességében nem változik, viszont a munkaadói, munkavállalói és vállalkozói járulék, mint fogalmak, megszűnnek, ezek beépülnek a nyugdíjbiztosítási és egészségügyi alap céges és egyéni járulékaiba. Az szja mértéke pedig továbbra is éves 1.700.000 Ft feletti személyes (összevont) jövedelmeink után lesz 36%, ez alatt pedig 18%.
8.) ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÓKÜLDÉS
Nem kifejezetten adóügyi kérdés, de mindenképp jó, ha tudjuk: 2009-ben már minden cég, aki köteles beszámolóját közzéteni (és a cégbíróságnál letétbe helyezni), elektronikusan kell ezt teljesítenie.
.
2008-BAN TAPASZTALHATTUK, FIGYELJÜNK RÁ TOVÁBBRA IS!
1.) SZJA 1%-KAL KAPCSOLATOS VÁLTOZÁSOK
A közhasznú vagy kiemelten közhasznú minősítéssel rendelkező civil szervezeteket három új jelentősebb jogszabályváltozás sújtotta 2008-ban, mindhárom az 1% szja felajánlásokkal kapcsolatos:
- Az a szervezet, amelynek akár 1 nap erejéig is legalább 1000 Ft-nyi tartozása van az APEH felé, elveszti a felajánlott 1%-ra való jogosultságát. Ez a különösen (sőt, talán irreálisan) szigorú szabály 2008 augusztus 1-től van érvényben, és feltehetően 2009-ben is feltétele lesz az 1% kiutalásának az, hogy a szervezetnek 2008 augusztus 1-től egy napig se legyen tartozása az APEH adófolyószámlákon. Célszerű tehát az utalási határidőkre odafigyelni (azt is illik tudni, hogy a banki utalásoknak 1-2 munkanapnyi átfutási idejük van, az APEH-nek pedig nincs információja arról, hogy mikor indította a szervezet a banki utalást, csak arról, hogy mikor érkezett az APEH bankszámlájára, célszerű tehát a 12-i határidőket nem az utolsó napokra hagyni, vagy egyszer – mintegy biztonsági letétként – egy nagyobb összeget átutalni bármelyik adófolyószámlára, hogy egy esetleges késői utalás esetén se keletkezzen még csak néhány napos tartozás sem)
- A szervezet számára felajánlott 1% szja-t a szevezet legfeljebb 30%-ban használhatja fel saját működési céljaira (pl. bankköltség, telephely rezsi költsége, alkalmazottak bérköltsége/járulékai, könyvelési díj), legalább 70%-ban pedig csak konkrét – alapító okiratban megnevezett közhasznú – célokra használhatja fel.
- Az már eddig is ismert szabály volt, hogy az APEH által kiutalt 1% szja felhasználását napilapban (sajtóközleményben) kellett közzétenni. Ez most annyiban szigorodik, hogy mostantól az APEH felé kell a felhasználásról nyilatkozni elektronikus formában legkésőbb 2009 október 31-ig. Az adatokat az APEH átadja a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak, aki azt közzéteszi saját honlapján. Részletesen az ezen az apeh oldalon olvashatunk az 1% szja-val kapcsolatosan.
2.) VÉGE A TEÁOR-HISTÓRIÁNAK?
Idén is sok változáson ment át a TEÁOR-ral kapcsolatos teendők szabályozása. A legutóbbi, 2008. novemberi törvényjavaslat szerint a cégjegyzékben TEÁOR szám nélkül, csak szövegesen kell megjelölni a cég tevékenységét (de a főtevékenységet kivéve ez nem kötelező), azonban az APEH felé TEÁOR számmal kötelezően kell a tevékenységeket bejelenteni a tevékenység megkezdését követő legkésőbb 15 napon belül. Érdemes odafigyelni arra, hogy a tevékenység megkezdését megelőzően – azzal kapcsolatosan – költséget elszámolni nem lehet. Azaz időben válasszuk ki a kívánt TEÁOR kódokat, és gondoskodjunk az APEH felé történő teáor kódok bejelentéséről, kérjük ebben könyvelőnk közreműködését! A 2008 január 1-től érvényes TEÁOR kódok a KSH honlapjáról érhetők el itt.
Még egyszer szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy jelenleg az új 2008-tól hatályos TEÁOR kódok már többnyire nem harmonizálnak az SZJ számokkal (ezek változatlanok maradtak), valamint hogy az SZJ számokat 2008.01.01-től nem kötelező a számlára írni, kivéve ha nem hivatkozik rá kifejezetten az áfa törvény valamely paragrafusa.