Az elmúlt egy évben sok cégvezetőt riogattak azzal, hogy a cégbíróság megszűntté nyilvánítja azokat a gazdasági társaságokat (bt, kkt, kft, rt), amelyek 2007. szeptember 1-ig nem módosítják az új Gt törvény szellemének megfelelően az alapító okiratukat (a régi 1997. évi CXLIV törvényt tavaly felváltotta a 2006. évi IV. törvény). Nyár elején azt javasoltuk mindenkinek, hogy várjanak ezzel a költséges procedúrával, mert valószínűsíthető, hogy a jogszabályokat enyhíteni fogják a határidő meghosszabításával. A kivárás taktikája bevált; a nyári jogszabálymódosítások (A ctv, illetve a már említett gt módosítása) ezeket a könnyítéseket szeptember 1-i hatállyal valóban bevezették. Az alábbiakban az idei, valamint a főbb tavalyi törvénymódosítások lényegét próbáltuk – a teljesség igénye nélkül – összefoglalni:
1.) A TÁRSASÁGI SZERZŐDÉS KÖTELEZŐ MÓDOSÍTÁSÁNAK HATÁRIDEJE: Az eredetileg tervezett 2007. szeptember 1-i határidő helyett elég, ha a gazdasági társaságok 2008 július 1-ig változtatják társasági szerződésüket (és adják be azt a cégbíróságnak). Ha a társasági szerződésben foglaltak nem felelnek meg az új gt törvény paragrafusainak, fogalmainak, a társasági szerződés módosítása a következő két kivétellel szükségszerű:
a.) A törvény felmentést ad arra az esetre, amikor a társasági szerződés szövege általános hivatkozásként a régi 1997. évi CXLIV. törvényre utal az új 2006. évi IV. törvény helyett, ekkor ugyanis a hivatkozás alatt – a 336 par. 3. bekezdése szerint – automatikusan a gt törvény örökös jogszabályát kell érteni.
b.) Szintén felmentést ad a jogszabály (336. par. 4. bekezdés) a betéti társaságoknak és közkereseti társaságoknak arra az esetre, amikor az újonnan használatos “tagok gyűlése” helyett még a régi “taggyűlés” terminust használja a társasági szerződés szövege.
Ha tehát csak a fenti két kivételes eset miatt kellene harmonizálni a társasági szerződést, azt nem kötelező megtenni. Minden egyéb rendelkezés, megfogalmazás az alapító okiratban, amely nem felel meg az új gt törvénynek, a társasági szerződés kötelező módosítását vonja maga után. Ha ilyen kötelessége nem keletkezik a cégnek, akkor 2008 július 1-ig nyilatkoznia kell a cégbíróság felé (költség- és illetékmentesen), hogy a jogszabály szerinti módosítására nincs szükség, illetve arról, hogy a cég a bejelentésben megjelölt időponttól e törvény rendelkezései szerint működik. Fontos tehát, hogy 2008. július 1-ig legkésőbb vagy társasági szerződés módosítással, vagy nyilatkozattétellel kell a gazdasági társaságoknak felkeresni a cégbíróságot.
2.) VÁLTOZIK A TEÁOR: A legutóbb 2003-ban módosított TEÁOR az európai úniós jogharmonizációk következtében most ismét változik, és 2008 január 1-től a “TEÁOR’08″ nevet fogja viselni (az EU-ban NACE Rev. 2. néven ismert). Jó hír, hogy a TEÁOR változása miatt nem kell külön társasági szerződést módosítani, illetve a cégbíróságnál külön eljárni. Az új TEÁOR’08 letölthető a KSH honlapjáról, ezen a linken , valamint szintén letölthető a tartalmi értelmezés, illetve a TEÁOR’03 -> TEÁOR’08 fordítókulcs .
Fontos tudnivaló, hogy a társasági szerződésben már csak a főtevékenységet és az engedélyhez kötött tevékenységeket kell megjelölni (így a cégbíróság is csak ezt jegyzi be), minden egyéb tevékenység bejelentése kizárólag az APEH fele történik.
3.) KÖZZÉTÉTEL: A gazdasági társaságok kötelező közleményeiket (a beszámoló közzétételének kivételével) már hivatalos honlapjukon is megtehetik (így mentesülnek a közzétételi díj megfizetése alól), csupán a honlap elérhetőségét kell bejelenteni a cégbíróság felé. A további feltételeket (folyamatos honlapfenntartást, illetve a hitelezők számára való kötelező megküldés kötelezettségét) a Ctv. 21/A paragrafusa tartalmazza.
4.) ALAPÍTÓ TŐKE: A gazdasági társaságok már 100% apporttal is alapíthatók, illetve ha pénzbeni hozzájárulás is van, arról nem fontos banki igazolást kérni, elegendő a vezető tisztségviselő ügyvéd előtt tett nyilatkozata, amelyben 8 napos banki befizetési kötelezettséget vállal. A Kft új tőke limitje 500.000 Ft-ra, míg a Zrt új tőke limitje 5.000.000 Ft-ra csökkent. A már létező cégek is leszállíthatják a jegyzett tőkéjüket erre a szintre. Ez különösen a veszteséges cégeknél fontos, hiszen a gt törvény 51. paragrafusa szerint amennyiben a társaság saját tőkéje 2 éven keresztül nem éri el a jegyzett tőkét, a Kft és Zrt köteles pótbefizetéssel kiegészíteni a saját tőkéjét, ennek hiányában olyan társasági formát választani (átalakulni), amelynél a törvény nem ír elő jegyzett tőke korlátot (Bt, Kkt).
5.) ALÁÍRÁSI CÍMPÉLDÁNY: Már a társasági szerződést készítő ügyvéd is ellenjegyezheti.
6.) A CÉG TELJES NEVE: A cég teljes neve már nem kell, hogy kötelezően tartalmazza a tevékenységi körre való utalást (pl. “szolgáltató és gyártó”).
7.) EGYSZEMÉLYES KFT KÖTELEZŐ KÖNYVVIZSGÁLATA: Már működhet illetve alapítható könyvvizsgáló nélkül az egyszemélyes Kft.
8.) BETÉTI TÁRSASÁG KÜLTAGJA: A betéti társaság kültagja is képviselheti a céget, jogosult üzletvezetésre.