5. számlázási kérdés:
Kiszámláztam a vevőnknek egy összeget, de a vevő nem, vagy csak részben fizet, és nincs esély a behajtásra. Visszakapom-e a be nem folyt összegre az áfát és az egyéb adókat?
Válasz:
Az általános forgalmi adót biztosan nem kapjuk vissza, mert az áfát nem a pénzmozgás alapján kell bevallani és megfizetni, hanem szigorúan az áfás számla létrejötte és annak adattartalma alapján. Helyesbítő vagy sztornó számlát a nem fizetés okával viszont nem lehet kiállítani! Ha azonban arról van szó, hogy a vevőnk azért nem fizet, mert nem vagy csak részben fogadja el az általunk kiszámlázott szolgáltatást/terméket, akkor kölcsönös megállapodás alapján helyesbítő számlával utólag csökkenthetjük az árat (ez esetben lásd a 2. kérdésre adott B. pont alatti választ) , illetve ha egyáltalán nincs elfogadva a teljesítés, akkor sztornó számlát kell kiállítanunk. Ebben az esetben arra figyeljünk oda, hogy a sztornó számlát és a helyesbítő számlát bizonyítható módon adjunk át a vevőnknek (tértivevényes levél, személyes írásbeli átvétel, stb.), ugyanis ha ezt nem tesszük meg, azzal mi ugyan visszakértünk az államtól általános forgalmi adót, viszont nem gondoskodtunk arról, hogy a vevőnk ezt az általános forgalmi adót, mint plusz adót be tudja vallani az állam felé! A részben vagy teljesen vitatott teljesítésű számlakorrekció miatt az egyéb adóvonzatokban elszenvedett veszteségeinket is visszanyerjük. VIGYÁZAT! Az ilyen okkal kiállított számlakorrekcióval véglegesen lemondunk a meg nem fizetett összegre való jogosultságunkról!
Most pedig térjünk vissza az eredeti kérdésre, amelyben a nem fizetés miatti adóhatásokat boncolgatjuk! Az általános forgalmi adó lenyelésén kívül számítsunk arra, hogy véglegesen elbuktuk a meg nem fizetett összeg iparűzési adó (az áfa nélkül számított összeg általában 2%-a), valamint átmenetileg (bizonyos esetekben véglegesen is) a társasági adó (2011-ben az áfa nélküli összeg 10%-a) vonzatát is, utóbbit legkésőbb 5 év után “kapom vissza”, amikor is a követelésünk jogilag is behajthatatlanná minősül. (Azok a kisebb összegek, amelyeknek a jogi úton történő behajtása aránytalanul magas költségekkel valósulhatna meg, társasági adó szempontjából egyből leírhatók költségként, és ekkor akár a keletkezés évében visszakapjuk a követelésünk társasági adóját.)
Vissza a számlázási kérdések tartalomjegyzékéhez
Szóljon hozzá Ön is!