2. számlázási kérdés:
Elrontottam a számlát, de már elküldtem a vevőnek. Mit csináljak? Mik a következmények?
.
Válasz:
Amíg az adóhatóság nem jelenti be, hogy ellenőrizni szeretne minket, mindig van lehetőségünk önszántunkból helyrehozni a hibát.
Különbséget kell tenni a hiba jellege szerint:
A.) Csak a szöveges jellegű adatokat kell javítani, a számlaértéket (összegeket, ide értve a helytelen áfa kulcs használatából adódó összeg hibákat is) és a teljesítés dátumát nem. A lehetséges helyrehozási módok:
A1.) Ha a teljesítési dátum helyes volt, csak az összegek nem stimmeltek: helyesbítő számlát (“számlával egy tekintet alá eső okiratot”) kell kiállítani, hivatkozva az eredeti számla sorszámára és a helyesbítés okára, a számla teljesítési dátuma megegyezik az eredeti (elrontott) számla teljesítési dátumával (emiatt a szabály miatt nem is kötelező teljesítési dátumot feltüntetni, hiszen az adódik a javítás tényéből és az eredeti számla adatából), a számla kelte az a nap, amikor kiállítom ezt a helyesbítő számlát, fizetési határidő feltüntetése nem szükséges (tulajdonképpen értelmetlen, hiszen az összeg és a fizetési határidő nem változott)
A2.) Sztornó (=érvénytelenítő) számlát állítunk ki, amelyben hivatkozunk az eredeti számlára (annak sorszámának feltüntetésével), valamint az érvénytelenítés okára, a teljesítés dátuma megegyezik az érvénytelenítendő számla teljesítési dátumával, az összegek mínusz előjellel szerepelnek a számlán, és ezzel egy időben egy új számlát is kiállítunk, amelyen már a javított adatok szerepelnek, a teljesítés dátuma megegyezik az eredeti (javítandó) számlán feltüntetett teljesítés dátummal, a számla kelte természetesen a számla kiállításának a (azaz a javítás) dátuma.
Ha kézzel, számlatömbben állítottam ki a számlát, akkor még egy lehetőségünk van:
A3.) Ha a vevőnk is elfogadja ezt a javítási módot, a legegyszerűbb, ha mindkét fél javítja a saját példányán a számla adatait (a legjobb, ha a vevő visszaküldi a szállítónak a számlát, és a számla kiállító javítja a számlán szereplő adatokat, egyszeri áthúzással, felé-aláírással és szignóval), a lényeg, hogy a számla összes példányán ugyanaz az adattartalom szerepeljen!
Következmények:
Lényeges következmények nincsenek, pusztán adminisztrációs többletről van szó.
FONTOS! Arra figyeljünk oda, hogy a sztornó számlát és a helyesbítő számlát (utóbbit különösen, ha eredményeképpen negatív áfát állapítunk meg) bizonyítható módon adjunk át a vevőnknek (tértivevényes levél, személyes írásbeli átvétel, stb.), ugyanis ha ezt nem tesszük meg, azzal mi ugyan visszakértünk az államtól általános forgalmi adót, viszont nem gondoskodtunk arról, hogy a vevőnk ezt az általános forgalmi adót, mint plusz adót be tudja vallani az állam felé!
B. A teljesítési dátum vagy az összeg (és emiatt a fizetendő áfa is) tévesen került megállapításra
A lehetséges javítási módok hasonlítanak az A1, A2 és A3 pontban írtakkal, azonban a következmények súlyosabbak. Nézzük előbb a lehetséges javítási módokat, és azután a következményeket!
B1.) Ha a teljesítési dátum helyes volt, csak az összegek (netán az áfa kulcsa!) nem stimmeltek: helyesbítő számlát (“számlával egy tekintet alá eső okiratot”) kell kiállítani, hivatkozva az eredeti számla sorszámára és a helyesbítés okára, a számla teljesítési dátuma megegyezik az eredeti (elrontott) számla teljesítési dátumával (emiatt a szabály miatt nem is kötelező teljesítési dátumot feltüntetni, hiszen az adódik a javítás tényéből és az eredeti számla adatából), a számla kelte az a nap, amikor kiállítom ezt a helyesbítő számlát, fizetési határidő feltüntetésének akkor van értelme, ha pótlólagosan fizetendő számlaösszeg keletkezik. A helyesbítő számlán kétféleképpen is kiszámlázhatjuk a különbséget: vagy “bruttó módon” feltüntetjük az eredeti összegeket mínusszal, és a helyes összegeket plusszal (ha az áfa kulcsát rontottuk el, akkor mindenképp ezt a bruttó módot használjuk), és a végösszeg a különbség lesz, vagy nettó módon csak a különbséget tüntetjük fel a helyesbítő számlán.
B2.) Sztornó (=érvénytelenítő) számlát állítunk ki, amelyben hivatkozunk az eredeti számlára (annak sorszámának feltüntetésével), valamint az érvénytelenítés okára, a teljesítés dátuma megegyezik az érvénytelenítendő számla teljesítési dátumával, az összegek mínusz előjellel szerepelnek a számlán (de minden egyéb tekintetben ugyanúgy, ha például téves áfa kulcsot és összeget alkalmaztunk, akkor a téves áfa kulcs és összeg legyen a sztornó számlán), és ezzel egy időben egy új számlát is kiállítunk, amelyen már a javított adatok szerepelnek, a teljesítés dátuma megegyezik az eredeti (javítandó) számlán feltüntetett teljesítés dátummal, a számla kelte természetesen a számla kiállításának a (azaz a javítás) dátuma.
Következmények:
Ha a helyesbítés által a számla értéke (és ezáltal az áthárított áfa)
1.) nő, akkor cégünknek azt az áfabevallását kell felülvizsgálni, amelyik áfa bevallási időszakot az eredeti számla érintette. Ha tehát az eredeti számla áfáját már bevallottuk, akkor azt a bevallást most nekünk önellenőrizni kell, ráadásul a pótlólagosan megállapított áfa különbözet után ún. önellenőrzési pótlékot kell fizetnünk (első önellenőrzés alkalmával a jegybanki alapkamattal megegyező mértékben, további önellenőrzések esetén a jegybanki alapkamat másfélszeresével kell számolnunk) az eredeti számla áfa megfizetésének határidejétől eltelt időszakra,
2.) csökken, akkor az így keletkezett csökkentő adókülönbözetet a legközelebb esedékes áfa bevallás során kell figyelembe venni, már beadott áfabevallás önellenőrzésére nincs szükség.
Vissza a számlázási kérdések tartalomjegyzékéhez
Szóljon hozzá Ön is!