Kérdés: A cégem kiszámláz 100.000 Ft-ot az ügyfelének. Mennyi marad ebből nekem, vállalkozónak?
.
.
Válasz: A legjobb esetben, hagyományos adózással (azaz nem egyszerűsített vállalkozói adóval számolva) 49.392 Ft (2011-ben), azaz kevesebb, mint a fele! Nem megdöbbentő? Mik lennének a részletek? A kérdés megválaszolása során megpróbáljuk levetni a fátylat néhány fontos összefüggésről, illetve végigvezetjük, hogyan fogy felére a pénzünk:
Nem csak egy, hanem többféle adóval, sőt, egyéb közterhekkel (pl. járulékokkal) is számolni kell!
1.) ÁFA (általános forgalmi adó)
- Az általunk kiállított számla után az állam felé áfát kell fizetnie a cégnek (2011-ben 25%, vagy a számla áfás, azaz bruttó értékéhez viszonyítva 20%), már ha a kiállított számla tartalmaz áfát. Az, hogy a kiállított számlának tartalmaznia kell-e áfát, avagy sem, ez egy bonyolultabb kérdés, amelyet később taglalunk, egyelőre számoljunk úgy, hogy a számla alap esetben tartalmaz áfát!
- Az általunk kiállított számlán szereplő áfa alapján számolt, állam felé teljesítendő áfa befizetési kötelezettségünket csökkenthetjük a szállítóinktól kapott költségszámlák áfa tartalmával, de nem mindig (bizonyos szolgáltatásoknál és termékeknél nem vehetjük figyelembe a kapott számlák áfáját, mint általunk fizetendő áfát csökkentő tételt).
- Az általunk kiállított számlán szereplő áfát az ügyfelünktől elkérjük, hiszen az áfa a számlaérték részét képezi. Ily módon nekünk ez nem kerül semmibe, hiszen az ügyfelünk megfizeti nekünk az állam felé befizetendő áfánkat. Sőt, ha ügyfelünk visszaigényelheti az általunk kiállított számla áfáját, akkor neki sem kerül semmibe az áfa, hiszen azt visszakapja az államtól, mint ahogy általában mi is visszakapjuk az államtól a költségszámláink áfa tartalmát (lásd előző bekezdés). Ha magánszemély felé számlázunk, aki nem tudja az általunk kiállított számla áfáját az államtól visszaigényelni (vagy egyéb ok miatt nem tudja a vevőnk visszaigényelni a számlánk áfáját), akkor az állam véglegesen beszedi az általunk kiszámlázott áfát.
- Ha a kapott költségszámlánkon lévő áfát visszakaphatjuk az államtól, akkor ez azt is jelenti, hogy nekünk csak a számla nettó összege lesz költségünk, az áfát az állam finanszírozza helyettünk.
Nem mindegy tehát, hogy amikor a példánkban szereplő 100.000 Ft kiszámlázásáról beszélünk, az egy áfa nélküli összeget takar, vagy áfásat. Ha az áfánkat a vevőnk vissza tudja igényelni, akkor neki a nettó ár lesz az érdekes, hiszen az áfa részt megkapja az államtól, ha viszont nem tudja visszaigényelni, akkor a vevőnket a bruttó (áfás) ár fogja érdekelni, hiszen neki az állam nem fogja megtéríteni az áfát. A példánkban haladjunk tovább a számításokkal úgy, hogy a 100.000 Ft már egy bruttó ár, azaz tartalmazza az áfát (20.000 Ft-ot). A számviteli és adóügyi terminológiában valójában tehát 80.000 Ft a mi (nettó) bevételünk, nem pedig 100.000 Ft, de ha úgy tetszik mondhatjuk azt is, hogy 100.000 Ft a bruttó bevételünk, amelyből lejön 20.000 Ft-nyi általános forgalmi adó. A továbbiakban tehát 80.000 Ft-tal rendelkezünk, nézzük, hogyan tovább.
2.) Iparűzési adó
Ez egy helyi adó, amely szintén a céget terheli, méghozzá a nettó bevétel (csökkentve az anyagköltség, eladott áruk és eladott közvetített szolgáltatások nettó összegével) 2%-ának (bizonyos településeken ennél kevesebbel) összegével. Példánkban ez (tegyük fel, hogy anyagköltségünk és eladott árunk/közvetített szolgáltatásunk nem volt) 80.000 Ft X 2%=1.600 Ft. Tehát már csak 78.400 Ft-ról beszélünk.
3.) Társasági adó
Ez – az áfához hasonlóan – egy központosított állami adófajta, és szintén a céget terheli. A nettó (áfa nélküli) bevételünket (80.000 Ft) csökkenthetjük a nettó (visszaigényelhető áfa nélkül számított) költségeinkkel (például, ha lett volna bankköltségünk, akkor annak összege levonható a 80.000 Ft-ból), és az így kapott összeg után 10% (2011-ben) mértékű adót kell fizessen a cég.
Milyen költségek csökkenthetik a társasági adót? Minden olyan költség, amely a vállalkozás érdekében, és igazoltan merült fel (erről a két ismérvről, illetve az elszámolható költségek köréről a későbbiekben még olvashatunk). Példánkban nem volt ilyen költségtételünk, viszont a társasági adó értelmében az iparűzési adó is költségnek minősül, tehát a 78.400 Ft alapján a 10%=7.840 Ft, ennyit kell befizetnie a cégnek társasági adó gyanánt. Nekünk pedig már csak 78.400-7.840=70.560 Ft-unk van. Egészen pontosan a cégünknek van ennyi pénze, nekünk, mint vállalkozónak még semmi. Ahhoz, hogy ez a mi zsebünkbe kerüljön, és arra költsük, amire akarjuk, még ezt a pénz ki kell venni a cégünkből, és nekünk, vállalkozóknak is le kell adózni. Lássuk ezen kivételeknek a módjait!
4.) SZJA és járulékok
Alapvetően kétféleképpen tudjuk kivenni a pénzünket a saját vállalkozásunkból:
- fizetést veszünk fel a saját cégünkből (ennek több formája van, később olvashatunk ezekről)
- osztalékot veszünk fel a saját cégünkből.
Az előbbi (“fizetés”) előnye, hogy a pénz havi rendszerességgel hozzánk kerül, a hátránya viszont az, hogy az ily módon kivett pénz után súlyos járulékokat kell fizetnie mind a cégünknek (2011-ben 28,5%), mind pedig saját magunknak (vállalkozóknak) (2011-ben 17,5%). “Minden rosszban van valami jó”, itt is, a fizetésként kivett pénz illetve ennek a közterhei a cég társasági adóját csökkentik, hiszen ez a kiadás is cégköltségnek minősül.
Az utóbbi (“osztalék”) előnye, hogy a céget és minket sújtó járulékok helyett mindössze egy 14% mértékű ún. egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Hátránya, hogy ehhez a pénzhez havi rendszerességgel nem juthatunk hozzá, meg kell várni a cég éves beszámolójának elkészültét (következő év tavasza), illetve év közben lehetőségünk van évközi mérleg alapján osztalékelőleget is felvenni. Az osztalék és közterhei nem csökkentik a társasági adót. Szintén kérdés, hogy egy banki hitelfelvétel során mennyire fogadja el a bank ezt a fajta jövedelmünket rendszeres jövedelemnek.
Mindkét esetben (havi rendszeres fizetés vagy éves osztalék) adóznunk is kell a cégből felvett pénz után, az osztalék itt is olcsóbb adóval megúszható (2012-ben már nem feltétlenül).
Példánkban haladjunk tovább úgy, hogy a pénzünkhöz osztalék útján jutunk hozzá, azaz az “olcsóbbik” megoldást választjuk.
A 70.560 Ft-ot tehát mind kivesszük osztalékként, amely után 16% személyi jövedelemadót (szja) és 14% egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni, tehát összességében 30% a közteher, forintban kifejezve 70.560 Ft X 30% = 21.168 Ft. Így marad nekünk, vállalkozóknak, szabadon elkölthető 49.392 Ft-unk.